Befagyott konfliktusok: esettanulmány Hegyi- Karabah példáján keresztül

Absztrakt

A tanulmány témája a Hegyi-Karabahot övező konfliktus, ezen belül kitérve a konfliktust kiváltó okokra, Hegyi-Karabah állam jelenlegi helyzetére és lehetséges jövőjére is. A tanulmány több, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából fontos elemzési szempontot figyelembe vesz, mint például a népek önrendelkezési joga, a nemzetállam fogalma és a konfliktus kezelés.
Azért tartottam fontosnak elkészíteni ezt az elemzést, mivel Magyarországon a Kaukázus vidéke véleményem szerint nem kap kellő figyelmet és a médiában is igen minimális mennyiségű hír jelenik meg róla, annak ellenére, hogy nemzetközi vonatkozásban kiemelten fontos területről beszélünk.
A történelmi és az aktuális háttér behatóbb vizsgálata nélkül pedig lehetetlen elemezni és értelmezni az itt zajló politikai, társadalmi változásokat.
Pedig ahogy Ramil Safarov ügye[2] is jól mutatja, Magyarország is súlyos diplomáciai, gazdasági hátrányokat szenvedhet az ebből fakadó tudatlanságnak köszönhetően.
Ezen kívül személyes élményeim és tapasztalataim is ösztönöztek a tanulmány elkészítésére, mivel én is jártam a Kaukázusban, ezért a tanulmányban említett települések egy jó részét lehetőségem volt felkeresni. Valamint
örmény és azeri barátaim személyes élményei szintén jelentős inspirációt nyújtottak számomra a tanulmány elkészítéséhez.
A tanulmány első része arról szól, hogyan lehet ezeket a konfliktus szempontjából releváns elemzési szempontokat és elméleteket összehasonlítani, valamint alkalmazni a valódi konfliktusra kiterjesztve. A második részben bemutatom a konfliktus történelmi hátterét, valamint az 1988 és 1995 közötti eseményeket és a béketárgyalásokat. A harmadik részben Hegyi-Karabah lehetséges jövőképét mutatom be, a megvalósítható béketervekre és megoldásokram fókuszálva.