A COVID-19-világjárvány főbb egészséghatásai Magyarországon a területiség tükrében

Abstract

A COVID-19-világjárvány közvetlen és áttételes hatásai az egészségügyben sokrétűen jelentkeztek.
A járvány alatt rövid-, közép- és hosszú távon más-más feladatokkal és kihívásokkal kellett szembenéznie az egészségügynek. Mindezeknek a hatásoknak és következményeknek egyértelmű területitérbeli vonatkozásaik vannak, amelyeknek a területi léptéke a globálistól a regionális és országos szinten keresztül egészen a lokálisig, a háztartásokig és az egyénekig megfigyelhető. A tanulmány célja áttekintést adni a COVID-19-világjárvány egészségi állapotra és egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatásairól, elsősorban magyar példákon keresztül. A szakirodalmi elemzés kitér a fontosabb kutatási előzmények ismertetésére, míg a statisztikai elemzés a legfőbb hazai járványügyi adatokat összesíti és azok területi különbségeit értékeli. Az alapvető eredmények között említhető, hogy a járvány egészséghatásai térben és időben eltérő módon jelentkeztek Magyarországon.
A fertőzések és a halálozások számában jellemző területi különbségek alakultak ki a hat járványhullám alatt. Ezek térbeli jellemzőit elsősorban a centrum–periféria, részben a nyugat–keleti területi mintázat befolyásolta. Az egyik fontos következtetés az, hogy a világjárvány rámutatott a nemzeti egészségügyi rendszerek sérülékenységére, amelyek nem voltak felkészülve a pandémiára.