A felnőttképzés és a felnőttoktatás területi különbségei Magyarországon 2013 és 2019 között

Absztrakt

A tanulmány célkitűzése, hogy a résztvevők létszámadatai alapján bemutassa a felnőttképzés és a felnőttoktatás eltérő térbeli szerkezetét Magyarországon. A felnőttkori tanulás mindkét formájának alapvető feladata, hogy kiszolgálja a munkaerőpiaci igényeket és segítse a résztvevőket a munkavállalásban vagy egy kedvező váltásban. Az egyes országrészek eltérő gazdasági-társadalmi viszonyai természetesen eltérő feladatok elé állítják ezt az intézményrendszert is, amely által visszautalhatunk a területi egyenlőtlenségek kiváltó okaira. A vizsgálati eredmények gyakorlati jelentősége, hogy hozzásegítheti a támogatói szférát a támogatások elosztásának átértékelésére mind a két képzési rendszer, mind a területegységek között. A tanulmány alapját az interneten elérhető szekunder adatbázisok jelentik, amelyek lehetővé tették a települési szintű vizsgálatokon túl a finanszírozási formák közötti összehasonlítást is. A képzésen résztvevők adatainak elemzése a 2013 és 2019 közötti időszakot ölelte át. A területi egyenlőtlenségek kimutatásához, a térbeli jelenségek klaszterezéséhez és térképi megjelenítéséhez területi autokorrelációs és HotSpot elemzésekre került sor. A felnőttképzésben résztvevők száma jóval meghaladja az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevőkét. Az adatsorok elemzése alapján megállapításra került, hogy melyek azok a megyék, ahol a két képzési forma átlag feletti szerepet kap a hátrányok ledolgozásában és a munkaerőpiaci igények kielégítésében. Külön hangsúlyt került a megyeszékhelyek megyéken belüli szerepkörének vizsgálatára, és arra, hogy melyek a magyar városhálózatnak azok a további tagjai, amelyek jelentősebb térségi szerepkört töltenek be a vizsgált ágazatokban.