A junior kutatók felelősségteljes innováció iránti fogékonyságának vizsgálata eltérő innovációs környezetben

Abstract

A kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) folyamatok új technológiák, eljárások és szolgáltatások létrejöttét, és a már meglévők hatékonyságának növelését hordozzák magukban. Ezek javuló életkörülményeket és gazdasági növekedést eredményezhetnek. Mindezek ellenére a K+F+I folyamatoknak sokszor van egy másik oldala is. Ez alatt a K+F+I-hez kapcsolódó, sok esetben előre meg nem jósolható negatív hatásokat értjük, mint a társadalmi, etikai és környezetvédelmi problémák (például állatkísérletekkel összefüggő etikai kérdések), illetve gazdasági kockázatok (pl. kompenzációk egy esetleges negatív hatás eredményeként), amelyeket utólag már nehéz korrigálni. A K+F+I nem szándékolt negatív mellékhatásainak csökkentése érdekében egyre inkább előtérbe kerül a felelősségteljes innováció (Responsible Research and Innovation, RRI) gondolatköre, melynek gyakorlati bevezetése már történtek sikeres kísérletek, azonban elsősorban a fejlett országok szenior kutatói körében. Kevesebb információval rendelkezünk ugyanakkor arról, hogy a junior kutatók RRI fogékonysága milyen jellemzőkkel bír eltérő innovációs környezetben. A tanulmány a fenti kihívásokra reagálva a korábbi kutatásokban kevésbé vizsgált junior kutatói réteget helyezi a fókuszba, akik a következő évtizedekben aktívan fogják alakítani a jövőbeli kutatás-fejlesztés és innovációs folyamatokat. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az eltérő innovációs környezetben szocializálódott junior kutatók milyen attitűddel viszonyulnak a felelősségteljes innováció gondolatköréhez. A téma vizsgálatához az empirikus eredményeket a Szegedi Tudományegyetem és a berlini Humboldt Egyetem természettudományi képzésben résztevő PhD hallgatói között végzett pilot kérdőíves kutatás eredményei szolgáltatják.