Az okosváros-komponensek megjelenésének vizsgálata a magyar városok 2014–2020-as településfejlesztési stratégiáiban

Abstract

Bár az elmúlt évtizedekben az okosváros-koncepció a településfejlesztési stratégiák egyik legnépszerűbb elemévé vált, a koncepció tartalma továbbra sem teljesen egyértelmű. Európában általánosan elfogadott a Bécsi Műszaki Egyetem által vezetett konzorcium
2007-es nagyívű kutatásának eredményét referenciapontnak tekinteni, így többek között a hazai okosváros-fejlesztési ajánlások is erre a kutatásra támaszkodnak. Magyarországon ennek szellemében a Lechner Tudásközpont dolgozott ki okos város településfejlesztési modellt és ajánlásokat. A 2014–2020-as programozási periódusban az okosváros-koncepció az Európai Unió egyik kiemelt településfejlesztési kezdeményezésévé lépett elő, az okos fejlesztések megvalósítását pedig a Közösség jelentős forrásokkal ösztönözi. Tekintettel a rendelkezésre álló koncepcionális és anyagi forrásokra, logikusnak tűnik, hogy az okosváros-
fejlesztési elképzelések markánsan meg is jelennek a magyar városok településfejlesztési stratégiáiban. A jelen kutatás célja 140, tízezer főnél népesebb magyarországi város településfejlesztési koncepciójában és integrált településfejlesztési stratégiájában az okos város komponensek feltárása, illetve azok megjelenésének intenzitása alapján a városok klasszifikálása. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálatba bevont városok mindössze 15 százaléka számol okos megoldásokkal a tervezésében, átfogó okos város stratégiával pedig csak három város rendelkezik. Bár az okos várossá váláshoz metodológiai iránymutatások rendelkezésre állnak, a konkrét stratégiai és anyagi ösztönzők hiányoznak.