Térségfejlesztési együttműködések

Absztrakt

Komárom-Esztergom vármegye (KEM) a nemzetközi nagyvállalatok egyik közép-kelet európai beruházási célpontjává vált több iparágban, elsősorban a járműipar területén. A szerző kutatásának tárgya KEM járműipari szektorának tágabb körű regionális elemzése: 1) A vármegye milyen adottságai tették lehetővé a beruházási folyamatoknak a kialakulását, felerősödését, fenntarthatóságát, amelynek eredményeként az 1990 és 2020 közötti években a beruházások volumenei, a foglalkoztatottság
szintje, az infrastruktúra fejlődése a megyében az országos átlaghoz képest kedvezőbben alakult. 2) Milyen jövőbeli lehetőségei és kihívásai vannak a szektornak? Az európai járműipari térségek szereplői közötti, alulról szerveződő hálózatok (iparági körzetek, klaszterek, különböző hélix alapú innovációs ökoszisztémák) egymás mellett léteznek, de a szereplők egyre inkább regionálisan felülről szervezett gazdasági kormányzás típusú együttműködések felé mozdulnak el. Ezek a más modellekkel leírható, városközpontokra alapuló stratégiai gazdaságirányítási hálózatok összehangoltabban tudják megvalósítani a térségi gazdaságfejlesztési elképzeléseket, az ehhez szükséges politikaformálás és eszközrendszerek kiépítése folyamatban van. A szerző megvizsgálta, hogy milyen szereplőkkel és milyen együttműködési formák mentén működik a járműipar a megyében.
A tanulmány célja az erre vonatkozó munka részeredményeinek ismertetése, mivel eddig erre vonatkozóan nem történtek még eddig kutatások. A szekunder adatgyűjtés során a széleskörű, releváns hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása mellett, a Térségi Járműipari Központ szereplői által rendelkezésre bocsátott dokumentumok is elemzésre kerültek. A primer adatgyűjtés keretében mélyinterjúk készültek a vármegye járműipari szektor szereplőinek képviselőivel 2020 és 2022 között. Ezután a szerző kísérletet tett egy KEM járműipari gazdaságirányítási modell megalkotására a modellalkotás módszertani alapelvei mentén. Ezen modell gyakorlatba való átültetése lehetővé teheti a helyi gazdasági szereplők stratégiai elképzeléseinek egymással, illetve a vármegyei és országos döntéshozók stratégiai javaslataival való összehangolását, a helyi gazdaság jövőbeli
fejlesztési lehetőségeinek, kitörési pontjainak feltárása, a városközpontok által koordinált stratégiai elképzelések megvalósítása érdekében. A megalkotott modell összehasonlításra került a különböző európai járműipari térségek gazdaságirányítási modelljeivel. Az eredmények alapján megfogalmazott, a szerző szakmai véleményét tükröző javaslatok várhatóan pozitív hatással lehetnek a vármegye gazdaságának érintett szereplői közötti bizalomépítésen, szemléletváltáson alapuló hálózatos
együttműködések elmélyülésén, kiszélesítésén túl, új típusú stratégiai partnerségek kialakítására is.
Másrészt a javaslatok segíthetik a vármegye gazdaságirányítási döntéshozóit a hatékonyabb gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozásában, a megalapozottabb, magasabb minőségű stratégiai döntések meghozatalában, amely minden érintettnek hosszú távú kölcsönös érdeke.