Térszerkezeti kihívások és fejlesztési térségek Magyarországon

Absztrakt

A különböző országok más és más térszerkezeti kihívásokkal néznek szembe, és az ezekre érkező területpolitikai válaszok különböző területi egységeket érintenek, generálnak. Ez kétfajta területi formában jelenhet meg: top-down és bottom-up. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk Magyarországon, ahol a területi szintek közül a megye vált a területfejlesztés meghatározó egységévé, ugyanakkor térségfejlesztési célú régiók kialakítására van mód. Arra keressük a választ, hogy melyek hazánk főbb térszerkezeti jellemzői, melyik megye mennyiben érintett ezekben, illetve mely területi kihívásokra milyen más, megyéken átívelő fejlesztési célú területi szerveződések jöttek létre. Magyarország esetében mind a társadalmi, gazdasági, mind a környezeti makro térszerkezeti elemek megosztó dimenziók a megyék között, illetve új kép formálható hazai megyéinkről, ha ebből a szempontból gondoljuk végig területfejlesztési feladataikat. Ez rámutat a kissé sematikus központi fejlesztési célok és a helyi (regionális) problémák egyedi kombinációinak ellentétére, valamint a térszerkezeti elemek nagy száma felhívja a figyelmet egy-egy területi egység belső érdekellentéteinek számára. A hazai kép vegyes azon téren is, hogy míg több markáns térszerkezeti elem külön kiemelt, és ezek önálló fejlesztési térségekként is megjelennek, addig mások kisebb területpolitikai figyelmet kapnak. Ugyanakkor egységesen rossz helyzetűek az anyagi lehetőségek és döntési lehetőségek terén. Mindkét térségtípus esetében a területfejlesztés erősebb decentralizációja nyújt egyfajta megoldást.