Az Audi Hungaria Zrt. helyi beágyazódási folyamata más hazánkban működő német tulajdonú járműipari vállalatokkal összehasonlítva

Absztrakt

Napjaink globalizálódó világának egyik jellemzője a különböző (nemzet alatti és nemzet feletti) regionális szintek és a transznacionális nagyvállalatok növekvő szerepe a világszintű (nem csak gazdasági) folyamatok formálásában. A kelet-közép európai régióban és azon belül hazánkban jelentős a külföldi működő tőke jelenléte és hatása. Az Audi 2018-ban ünnepli győri letelepedésének 25. évfordulóját. A Robert Bosch csoport több, mint 15 éve kezdte meg Miskolcon a termelést, és a Mercedes kecskeméti telepítési döntése óta is már egy évtized telt el. A kutatás eredményei igazolták, hogy a vizsgált vállalatok az elmúlt évtizedekben jól bevált beágyazódási mechanizmust (protokoll) alakítottak ki, amelyet az adott telephelyi környezethez adaptáltak annak sajátosságai szerint. Megállapítható, hogy egyre újabb generációs termékek telepítése történik hazánkba, jó részük a legújabb globális trendekhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik, például önvezető járművek, elektromobilitás és a termelés digitalizációja. Ezáltal hazánk részvétele a globális értékláncokban erősebbé, pozíciónk versenyképesebbé válik és az itt előállított hozzáadott érték nő. Kérdés azonban, hogy fenntartható-e az ipartelepítési hullám és mit hoz a jövő, sikerül-e vajon hazánknak alacsony költségű helyszínből a legjobb költségűvé előlépnie? A vállalati beágyazódás vizsgálata által közelebb juthatunk a válaszhoz.